Translate

2013. április 5., péntek

Napfényre vágytam

Pár hét alatt másodszor terít le a nyavajakórság. Utálok betegnek lenni -mint mindenki más is-, főleg, hogy ilyenkor az allergiám felerősödik, és még pislogni is alig sikerül.
Ezért, vagy a mai, egyébként is jelenlévő novemberérzet miatt, egész nap napfényre vágyódom. Mindenféle nyári képek villództak az agyamban, mígnem eszembe jutottak az előbb a tavalyi bodzavirágszüretünk képei, amiket végignéztem. Aztán azt gondoltam, ide is beteszem, leírom a bodzaszörpünk receptjét is, hátha ez meghozza az áhított tavaszt.

A saját háztartásomba vásárolt első szakácskönyvemben - Monspart Éva-Salamon Anna: Főzzünk másképpen is. Mezőgazdasági Kiadó, 1984 - található recept alapján készítjük, ha jól számolom, kb. 26 éve.

Bodzaszörp hozzávalói:
  • 1 l víz
  • 1 kg kristálycukor
  • 1 db alaposan megmosott, vékony karikákra vágott citrom (kezeletlen héjú)
  • minimum 10 db szép fejlett bodzavirág
  • 1 dkg citromsav
 Mindezeket alaposan összekeverjük -mi 3-5 literes üvegekben szoktuk ezt véghezvinni, megsokszorozva az alapanyagok mennyiségét-, 5 napig állni hagyjuk (naponta egyszer átkavarjuk), lehetőleg fénymentes, hűvös helyen, majd palackokba töltjük. Fóliával lezárjuk a tetejüket, majd kupakokat csavarunk rájuk. 

A sötét pincében hónapokig eláll, még pár hete is ittunk belőle.





A szörp palackozásakor, sikerült a spanyolviaszt is feltalálnunk, a szörpkészítés során keletkező hulladék egy részének hasznosításával. A citromszeletek beköltöztek a fagyasztószekrénybe, és apránként finom bodzalimonádé keletkezik belőlük.




Lrgvégül: a bodzavirágszüretben megfáradt baráti társaság közös, svédasztalos ebédje, itt a kertben, a bodzabokrok szomszédságában.


Nincsenek megjegyzések: